A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének állásfoglalása a 2006. évi LXXI. Tv-ről, mely módosította a Közoktatási Törvényt.
A közös gondolkodás reményében szeretnénk az igazgatók segítségére sietni, hogy a megváltozott jogi környezetben a tanulók iskolai testnevelése, sportoláshoz való viszonyulása ne csorbuljon, a testnevelők teljesítményének megítélésében az egyenlő bánásmód érvényesüljön.
Szerintünk az iskola vezetője akkor jár el helyesen, ha NEM VÁLTOZTAT ezen terület korábbi iskolai gyakorlatán! Miért az Ön segítségét kérjük?
- mert a módosított törvény 18.§ (8) értelmében amennyiben szükséges, úgy elrendelheti munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül a heti +2 órát. Tehát Önön múlik!
- ugye a jogszabályváltozás a fenntartót semmire sem kötelezi. Így a fenntartó által biztosított intézményi időkeret nem csökkent!
- a pedagógiai programba foglalt a – fenntartó által jóváhagyott – feladatokat nem módosította!
Az, hogy ezt hogyan adminisztráljuk. Ebben viszont nem tartjuk magunkat illetékesnek. Ami az iskolai gyakorlat, az a testnevelőre nézve is kötelező. A feladatellátási terv készítésénél, a munkaidőkeret összeállításánál (intézményen kívüli tevékenységnél) fogadják bizalommal a “testnevelő lét” sajátosságait.
A tantestületen belüli egyenletes feladatelosztásnál kérjük, hogy továbbra is a diákok érdekei kapjanak prioritást. Amennyiben ezen érdekek a testnevelőt többletfeladatokkal terhelik, úgy kérjük, hogy ezt “kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés“-sel honorálják. (186/2006. Korm. rendelet 5.§(1-2-3))
Ahogy ezt korábban is megtették. Az együtt gondolkodás megtisztelő volt. Megértését köszönjük! Az ügy iránti elkötelezettségét nagyra becsüljük.
Bonyhád, 2006. szeptember 29.
Vitray Tamás elnök Nemzeti Sporttanács
Tisztelt Elnök Úr!
Levelemet a Nemzeti Sporttanács 2005. április 1-i ülésén elhangzott, az alsó tagozatos iskolai testnevelés oktatására vonatkozó normaszöveg-kiegészítő javaslatommal kapcsolatban írom.
Hivatkozással a Nemzeti Sporttanács 24/2005. (IV.1.) számú határozatára, miszerint az nem támogatja, a „Kívánatos lenne, hogy testnevelésre kiképzett oktató tanítsa a testnevelést” normaszöveg-javaslatot, a következőkről tájékoztatom:
Az MTTOE kibővített intézőbizottsága megtárgyalta a határozatot. Ennek függvényében az egyesület arra kéri a Nemzeti Sporttanácsot, hogy
- módosítsa a határozat szövegét, mert így nem tükrözi pontosan a rövid vitában elhangzottakat, illetve az állásfoglalást. A javaslat a közoktatás alsó tagozatára (1-6. évfolyam) vonatkozott;
- módosítsa a határozat szövegét azért is, mivel az idézett szövegben foglaltak evidenciát fejeznek ki, azt nem támogatni a tanács szakértelmét kérdőjelezheti meg.
A tanács módosított álláspontjának kialakításához az MTTOE a következőket javasolja:
- Kormányrendelet kezdeményezését arra vonatkozóan, hogy testnevelést a testnevelőtanárokon kívül csak a műveltségterületre kiképzett tanítók oktathassanak a közoktatás 1-6. évfolyamain. A fokozatos bevezetést javasoljuk.
- A módosított háromfokozatú felsőoktatási képzési rendszer (BSc, MSc, PhD) alapján elkészült és akkreditált hároméves (BSc) „Testnevelő-edző” alapképzési szak programjának (2600 óra) kimenete adjon a végzetteknek képesítést az iskolai testnevelés oktatására is a közoktatás 1-6. évfolyamain, ugyanis ezt a jogot jelenleg nem adja meg.
Egészségügyi helyzet
- "Magyarország lakosságának egészségügyi állapota több mint három évtizede folyamatosan romlik és szinte minden mutatója alatta marad az európai, sőt sokszor a kelet-európai átlagnak is.” (Pályázat után. EÜM és KOMA kiadvány, 2001, 280-281. p.)
- Vojnik Mária (az EÜM politikai államtitkára): „a rendszerváltás óta valamennyi kormány deklarálta az egészség fontosságát, de (…) a számtalan ígéret megvalósítatlan maradt.” (OGY jegyzőkönyv. 2002. június 4. 382-384. p.)
- Lesújtó az általános iskolás tanulók egészségi állapota. (Országos felmérés. Magyar Hírlap, 2004. október 3.)
- Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az 5-18 éveseknek napi 1 óra testmozgást ajánl.
- Az Európa Tanács Sport Chartája 2001. május 16-i ajánlása 5. cikkelyének 2. pontja: „Az oktatás minden szintjén biztosítani kell a szakképzett testnevelő tanárokat.”
- Népegészségügyi Program (OGY határozat. 2003. IV. 7.): „az iskola váljék az egészségnevelés alapvetőszínterévé.” (…) „a nappali rendszerűiskolai oktatásban, valamennyi iskolatípus nevelési-oktatási programjában, minden tanuló számára épüljön be a testnevelés mindennapos elméleti és gyakorlati oktatása.”
- Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia: „Teremtsük meg a rendszeres mozgás, a sportolás, valamint a mindennapos testnevelés személyi, létesítménybeli és gazdasági feltételeit…” (2005. március, vitaanyag 2. p.) (Megjegyzés: Javaslatom ehhez a feladathoz kapcsolódott.)
- Az OM középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája (2004. április): „Jelentősebb felmérések eredményei igazolják, hogy az ifjúság fizikai állapota, testi fejlettsége nem megfelelő. Ezért tartjuk fontosnak az iskola tartalmi megújításában az egészséges életmód, a szomatikus nevelés hangsúlyozottabban átértékelt szerepét. A felnőtt lakosság elrettentő egészségügyi statisztikái is arra késztetnek bennünket, hogy átgondoljuk jelenlegi nevelési célrendszerünket és ezen belül a szomatikus nevelés céljait, feladatait, a munkaerő fejlesztése szempontjából, a tanulók életvitele, személyiségének fejlesztése érdekében.”
A közoktatás 1-6. évfolyamain közel 90%-ban olyan tanítók oktatják a testnevelést, akik csak 130-150 órában kaptak erre irányuló felkészítést. Ez a minimális elméleti és szakmódszertani anyag a tanítók feltételezett jószándéka ellenére sem elegendőaz intenzív fejlődésben lévő6-12 éves korú tanulók testi fejlődésének szakszerűmegalapozásához, valamint a képzés minőségi követelményeinek biztosításához. Ennek következtében, a gyermekekben nem alakulnak ki azok az alapvetőmozgásminták, koordinációs, valamint kondicionális képességek, amelyek további egészséges mozgásfejlődésüket és helyes testtartásukat biztosítanák. Sajnos ezt támasztják alá a riasztó egészségügyi mutatók.
A tanulók felsőtagozatba lépésekor a szaktanárnak kell a hibás mozgásmintákat lebontani, korrigálni és a hiányos koordinációs, valamint kondicionális képességeket pótolni. A szakirodalom a prepubertás kort (8-12 év) a mozgástanulás virágkoraként értelmezi. A mozgásfejlődés szempontjából ebben a szenzitív életszakaszban a szakszerűtlen képzés olyan pedagógia deficitet okoz, amely egyaránt megmutatkozik a tanulók motoros teljesítményében, valamint a testneveléssel és sporttal kapcsolatos attitűdjében. Ennek elkerülése érdekében egyre több országban „specialistákat” alkalmaznak az általános iskolai (primary school) tanulók testnevelésének oktatására.
Nevelési hatások
A nem kellően szakszerű óravezetés következtében a tanulók testi fejlődését alapvetően nem pedagógiai hatások, hanem egyéni adottságaik határozzák meg. A gyerekek fokozatosan válnak az „ügyes” és az „ügyetlen” kategóriába sorolhatóvá. Ebben az életkorban a tanulók értelmi fejlettsége lehetővé teszi, hogy saját magukat is kategorizálják, meghatározzák kondicionális állapotukat, motoros ügyességük színvonalát. A szakszerűtlen és nem kellően differenciált pedagógiai hatások miatt az „ügyetlen” kategóriába sorolhatók folyamatosan kudarcokat élnek meg, a testneveléssel kapcsolatos motivációjuk lecsökken. A negatív élmények hatására a gyerekekben frusztrált, szorongó állapot alakul ki, amelynek
elhárítása érdekében más vonzó környezeti ingerek felé fordulnak. Létrejön a tv és a számítógép előtt ülő, túlsúlyos, alkalmazkodási zavarokkal küszködő, mozgásszegény életmódot folytató, inaktív gyermek modellje. Megjegyezendő, hogy ez a folyamat az alsó tagozatos testnevelés oktatásán kívül is fellelhető.
Szakmódszertani hatások
Az általános iskola alsó tagozatában a testnevelés oktatásának alapvetőmódszere az UTÁNZÁS, vagyis mások viselkedésének a lemásolása. Mivel a tanítók többsége az oktatott mozgásokat nem tudja végrehajtani, ezekről tárolt motoros programjaik nincsenek, a mozgás helyes átszármaztatásának, megtanításának nincs reális esélye. A mozgások megtanulását, helyes végrehajtását jelentős mértékben megkönnyítheti, de korlátozhatja is a SEGÍTSÉGADÁS, amely minden mozgásra kiterjedő külön kiképzést és figyelmes, körültekintővégrehajtást igényel. A segítségadás olyan felelősségteljes beavatkozás, amely nagyfokú gyakorlottságot és precizitást kíván. Egy helytelenül végrehajtott, vagy nem jól időzített segítőmozdulat hátráltathatja a mozgás megtanulását, más esetben sérülést is okozhat. A sikertelen segítségnyújtás lecsökkenti a tanulók oktatóba vetett hitét, bizalmát. Anélkül, hogy a tanítók jó szándékát megkérdőjeleznénk, meg kell állapítanunk, hogy ilyen felkészültséggel nem rendelkeznek.
A jelenlegi helyzet fennmaradásának várható következményei
- Az ifjúság idézett megromlott egészségi állapotának további romlása.
- A társadalom fejlődését biztosító „humán erőforrás” fokozatos gyengülése.
- Az egészségtelen, mozgásszegény életmód fennmaradása.
- A testnevelés egészségfejlesztőés jellemformáló hatásának korlátozása.
- A világhírűmagyar versenysport utánpótlásforrásának gyengülése, beszűkülése.
A fenti indokok alapján az MTTOE a Nemzeti Sporttanács állásfoglalását és közbenjárását kéri a kormánynál annak érdekében, hogy a háromszintűfelsőoktatási képzési rendszer első szintjéről (BSc) kibocsátott sportszakemberek lehetőséget kapjanak a közoktatás 1-6. évfolyamain a testnevelés tanítására. A 2600 órára készült akkreditált képzési program kis módosítással ezt lehetővé teszi. A gyermekek egészséges fejlődésének, valamint a testnevelés tanításának minősége érdekében igényelt pozitív diszkriminációt azért tartjuk indokoltnak, mert egyedül ezen tantárgy ismeretanyagának elsajátítását határozza meg alapvetően az oktató személyéhez kötött utánzás és segítségnyújtás színvonala.
Tisztelt Elnök Úr!
Elfogadhatatlanak tartjuk az olyan oktatáspolitikát, amely az „elrettentőegészségügyi statisztikák” alapján meghirdeti a tanulóifjúság „szomatikus nevelésének hangsúlyozottabb átértékelését”, ugyanakkor a három éves 2600 órás (BSc) képzésben részesülő testnevelőket eltiltja az iskolától.
Befejezésül tisztelettel arra kérem, hogy az ifjúság egészségének témakörét, annak népegészségügyi, oktatás- és sportpolitikai vonatkozásai miatt a Nemzeti Sporttanács tűzze napirendjére.
Felkérés esetén szívesen közreműködök a napirendi pont tartalmi előkészítésében.
Budapest, 2005. június 9.
Szívélyes üdvözlettel: Istvánfi Csaba
Dr. Magyar Bálint Úr Miniszter Oktatási Minisztérium
Budapest
Tisztelt Miniszter Úr!
Elnézését kérem, hogy sokirányú és felelősségteljes elfoglaltsága közepette levelemmel zavarom, de az Oktatási Minisztérium közoktatási törvényt módosító javaslatának az iskolai testnevelésre vonatkozó részére, választott tisztségemből kötelességszerűen reagálnom kell.
A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének elnökeként tisztában vagyok azzal, hogy a demokratikus társadalmi berendezkedés és az államigazgatás keretei között a civil szakmai szervezeteknek az érdekvédelem mellett egyik alapvető feladata a kormányzati célkitűzések megvalósításának az elősegítése. Ez a segítő szándék esetenként úgy jelentkezik, hogy a civil szervezetek ráirányítják a politikusok és a kormány tagjainak a figyelmét az aktuális társadalmi problémákra és a megoldáshoz felajánlják együttműködésüket.
A demokráciának ez az elve az általam felvetett esetben akkor valósulhatott volna meg, ha a minisztérium megfelelő szintű képviselői a törvénymódosító javaslat előkészítésének folyamatában legalább egyszer leültek volna egyesületünk szakértőivel konzultálni.
Ennek hiányában egy olyan törvénymódosító javaslat született meg, amelyről a későbbiek során sok jót leírni nem tudok.
Pedig erre a “találkozásra” most nagyon számítottunk.
Tisztelt Miniszter Úr!
Engedje meg, hogy idézzek egyesületünk 2002. december 7-i küldött közgyűlésének beszámoló jelentéséből: “Az Oktatási Minisztériummal erőfeszítéseink ellenére eddig még nem tudtunk érdemi kapcsolatot kialakítani. Az iskolai testnevelés és sport kérdéseiben nem igényelték véleményünket, rendezvényeinken képviseletük esetleges, illetve tartózkodó volt. (…)
Sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy az elmúlt időszakban nem tudtuk elérni, hogy az Oktatási Minisztérium közoktatásért felelős hivatalnokai “szóba álljanak” velünk.
Bízunk abban, hogy az új felállású vezetés feltételezi azt, hogy egy országos hatáskörű civil szakmai szervezetnek is lehetnek megfontolásra, tárgyalásra érdemes gondolatai, javaslatai.”
Ennek a bizalomnak és együttműködési szándéknak a jegyében tisztelettel felhívom a Miniszter Úr figyelmét a törvénymódosító javaslatnak arra a számunkra legproblematikusabb paragrafusára (52.§ (10) bekezdés), amely a hatályos törvény szerint lehetőséget biztosít az 1-4. évfolyamokon tanulók mindennapos tanórai testnevelésére, és amely olyan hatpárti egyetértés alapján született meg, amit a Szabad Demokraták Szövetsége is támogatott.
A törvénymódosító javaslat ellenében és a hatályos törvény jelzett paragrafusának védelmében szabadjon egyesületünk állásfoglalásának gyermekközpontúságát és szakmai megalapozottságát bizonyítandó, az említett beszámoló jelentésből további olyan idézettel élnem, amely reményeim szerint a törvényelőkészítőket véleményük módosítására késztethetik:
- “Világosan látjuk, hogy ennek a törvényi lehetőségnek a tárgyi, személyi, pénzügyi, és jogszabályi feltételei még hiányosak. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy azok a kisgyermekek, akik az óvodai nevelés keretében 6 éves korukig, az iskolaérettség határáig életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő testi nevelésben részesültek, az iskolába bekerülve a hiányos higiénés körülmények között, a padokba beszorítva, ülő foglalkozásra kényszerítve, normális testi-lelkifejlődésükben korlátozva vannak.
- A testnevelő tanárok által irányított mindennapos rendszeres és szakszerű tanórai testneveléssel mi elsősorban azokat a káros hatásokat kívánjuk megelőzni vagy kompenzálni, amelyeket a közoktatás jelenlegi rendszere okoz az 1-4. évfolyamokon tanuló és intenzív fejlődésben lévő 6-10 éves korú gyerekeknek.
- Azt is tudjuk, hogy a feltételek megteremtése csak fokozatosan lehetséges. Azt viszont elvárjuk, hogy a felelősséggel tartozó politikusok, minisztériumi tisztségviselők, az iskolafenntartó önkormányzatok vezetői és az iskolaigazgatók a törvényi lehetőségből fakadóan mindent tegyenek meg a feltételek megteremtéséért, egy egészségesebb ifjúság felnevelése érdekében.
- Ezért üdvözöljük Magyar Bálint miniszter úrnak a mentálisan túlterhelt tanulók tananyagcsökkentésére irányuló törekvését, mert így lehetőséget látunk arra, hogy a gyerekek egészségét szolgáló testi nevelés prioritást kapva, megfelelő helyre kerülhet az iskolák pedagógiai programjában.
- A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert gondolataiból átvett alábbi idézet arra utal, hogy erre a bátor, de ma már elengedhetetlen elhatározásra több mint 70 évet kellett várni!(…) Mondja ki az Országos Testnevelési Kongresszus, hogy a testnevelés, mint a lélek- és főleg a jellemnevelés leghatásosabb eszköze, foglalja el helyét a szükségnek megfelelő teljes mértékben az iskolai nevelés egész vonalán, még pedig az ifjúságnak újabb megterhelése nélkül, tehát az értelmi nevelésre szánt oktatás és tanulási idő megfelelő csökkentése útján. (Szeged, 1930. november 22.)”
- A gyerekek egészséges fejlődését elősegítő fenti gondolatok és módszertani ajánlások után sajnálattal és csalódással kell megállapítanom, hogy az Ön irányításával működő és részben új személyi összetételű tárca szilárdan megőrizte elődjének az iskolai testneveléssel szembeni negatív attitűdjét. Ennek egyik markáns bizonytéka az, hogy a Miniszter Úrnak a tanulók mentális túlterhelése miatt meghirdetett tananyagcsökkentésre irányuló pozitív törekvése kapcsán az iskolai tanórai testnevelés – ahelyett, hogy prioritást kapott volna – háttérbe szorult.
- Az ifjúság egészségéért tenni akarók nem ezt várták a felelősséget viselő oktatási tárcától!
- Mindezek ellenére bízunk abban, hogy a társadalmi vita során ennek a törvénymódosító javaslatnak az iskolai testnevelésre vonatkozó része olyan általunk képviselt szakmai szempontok szerint fog módosulni, amelyekben érvényesülhetnek a tanulóifjúság egészségét, testi-lelki fejlődését meghatározó törekvések is.
- E bevezető gondolatok jegyében szakmai felelősséggel és segítő szándékkal tolmácsolom a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete véleményét az Oktatási Minisztériumnak a közoktatási törvényt módosító javaslatáról.
- Az MTTOE megdöbbenéssel értesült az OM-nek arról a törekvéséről, hogy a hatályos közoktatási törvény 52.§ (10) bekezdését, amely az 1-4. évfolyamos tanulók számára törvényi keretet biztosít a mindennapos (heti 5) tanórai testnevelés helyi tantervbe történő beépítésére, úgy kívánja módosítani, hogy tulajdonképpen hatályon kívül helyezi azt. S teszi ezt éppen akkor, amikor az iskolafenntartó önkormányzatok és az iskolák már megkezdték ennek a törvénynek a gyakorlati megvalósítását.
” 11.§ (3). A törvény hatálybalépésének a napján hatályát veszti a Kt. 52.§-ának (10) bekezdése…”
Mivel a parlamenti bizottság ezt a módosító javaslatot nem támogatta, az országgyűlés a törvény elfogadásakor a parlament 2002. július 9-i ülésnapján nem helyezte hatályon kívül az 1-4. évfolyamokon tanuló 6-10 éves korosztály mindennapos testnevelését lehetővé tevő 52.§ (10) bekezdését.
Véleményünk kifejtése érdekében szükségesnek tartom a hatályos törvény és a módosító javaslat megfelelő paragrafusát idézni.
A Kt. 52.§-nak (10) bekezdésének hatályos szövege:
(10) A kötelező tanórai foglalkozások megtartásához a kerettantervben rendelkezésre álló időkereten felül az elsőtől a negyedik évfolyamig további heti kettő és fél testnevelésórát kell az iskola helyi tantervébe beépíteni. Ezen testnevelési órák megszervezéséhez a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartására rendelkezésre álló időkeret terhére – a kerettantervben meghatározott időkereten túl – egy tanítási óra vehető figyelembe. Ez az időkeret nem vehető figyelembe a nem kötelező tanórai foglalkozás (7) bekezdésben meghatározott időkeretének számításakor. E rendelkezéstől az iskola a (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásával eltérhet.
A Kt. 52.§ (10) bekezdésének helyébe lépő rendelkezés:
“(10) Az általános iskola első-negyedik évfolyamain minden olyan tanítási napon, amelyen nincs testnevelési óra, meg kell szervezni – a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó – játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást, ha az időjárási viszonyok engedik, szabadban kell megtartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és az óraközi szünetek idejének legfeljebb ötven százalékának felhasználásával kell megszervezni.”
A testnevelési órák számának csökkentésén keresztül áttételesen az ifjúság egészséges életre nevelését korlátozni szándékozó törvénymódosító javaslat villámcsapásként érte a testnevelést tanító pedagógusok társadalmát és mindazokat, akik számára fontos az óvodából az iskolába kerülő 6-10 éves korosztály egészséges pszichoszomatikus fejlődése.
Tisztelettel felhívom a figyelmét arra, hogy az idézett törvénymódosító javaslat elfogadása esetén, a társadalmi egyetértés alapján megalkotott és a 6-10 éves tanulóifjúság egészséges fejlődését szolgáló jó törvény ellenében, az ifjúság egészségének fejlesztését és egészséges életre nevelését kellőképpen nem elősegítő javaslata jutna érvényre.
Az OM jelenlegi törvénymódosító javaslata a hatályos törvényben biztosított heti 5 testnevelési órát heti 2 – 3 órára redukálná és a pedagógiai hatásokat biztosító naponkénti, szakszerűen vezetett 45 perces testnevelési órákat a tanítási órák szüneteiben, illetve a tanítás után előírt rémálomnak tűnő “játékos egészségfejlesztő testmozgások”-kal helyettesítené. A javaslat tartalmi – nevelési, egészségügyi – és módszertani vonatkozásai a szakemberek véleménye szerint teljesen átgondolatlanok.
Az alábbiakban a javaslat néhány szakmailag problematikus vonására hívom fel a figyelmet:
-
Mi az anyaga a különböző évfolyamokon ezeknek a “játékos egészségfejlesztő testmozgások”-nak?
-
Hogyan épülnek egymásra azok a “játékos egészségfejlesztő testmozgás”-ok, amelyek a 6 – 10 éves korú gyermekek pszichomotoros fejlődését segíthetik elő?
-
Ezeknek a “játékos egészségfejlesztő testmozgás”-oknak a szervezettsége elősegíti-e a “feszültségoldást”, vagy az esetleges szervezetlenség miatt fölösleges feszültségeket kelt?
-
Hogyan épül fel és milyen szintű ezeknek a “játékos egészségfejlesztő testmozgás”-oknak a terhelése?
-
Milyen élettani hatásokat váltanak ki ezek 15-30 perces “játékos egészségfejlesztő testmozgás”-ok a gyermekek szervezetében?
-
Milyen kondicionális képességek fejlesztését segítik elő ezek a “játékos egészségfejlesztő testmozgás”-ok?
-
Hogyan hatnak ezek a “játékos egészségfejlesztő testmozgás”-ok a gyermekek helyes testtartásának kialakítására, és a rossz testtartás korrekcióját hogyan segítik elő?
-
Ha nem lehet az udvarra menni, hol végzik a tanulók ezeket az óra utáni “játékos egészségfejlesztő testmozgásokat”? (Pl. osztályteremben, folyosón, zsibongóban?)
-
Ezek a szükséghelyszínek (folyosó, osztályterem stb.) kellően biztosítottak-e balesetek ellen? Ki lesz a felelős, ha a “játékos egészségfejlesztő testmozgás” során baleset történik a tárgyi környezet miatt?
-
Milyen öltözékben végzik a tanulók ezeket a “játékos egészségfejlesztő testmozgás”-okat? (Pl. utcai cipőben, télen bakancsban, csizmában, utcai ruhában, trikóban, ingben, vagy alsóneműben?)
-
Ha a “játékos egészségfejlesztő testmozgás” előtt átöltöznek tornafelszerelésbe, hol teszik ezt? (Pl. öltözőben, osztályteremben, kijelölt helyiségben?)
-
Ha a “játékos egészségfejlesztő testmozgás” hatására esetleg megizzadnak, utána hogyan és hol tisztálkodnak? (Pl. öltözőben, falicsapnál, osztályteremben, WC-ben?)
-
Ha az óraközi szünetekben végzik a tanulók a “játékos egészségfejlesztő testmozgást” és megizzadnak, az átöltözés és tisztálkodás hiánya miatt, hogyan folytatódik a tanulás az izzadtságszagú környezetben?
-
Használnak-e a gyerekek sportszereket (pl. labdát) a “játékos egészségfejlesztő testmozgás” során?
A fenti közel sem a teljesség igényével feltett szakmai kérdések után nagy a valószínűsége annak, hogy a most bevezetésre javasolt “játékos egészségfejlesztő testmozgás” visszatérést jelentene az 1950-es évek riasztó emlékű munkahelyi és óraközi testneveléséhez, csak éppen a játék hangsúlyozott nevelő hatása nem érvényesülne, a célzott egészségfejlesztés pedig nem valósulna meg.
Egyesületünk véleménye szerint az OM-nek ez a törvénymódosító javaslata szakmailag átgondolatlan, konfúz, az ifjúság egészséges életre nevelése szempontjából felelőtlen és káros.
Az OM törvényelőkészítői megfelelő szakmai kontroll nélkül fogalmazták meg a módosítási szöveget, melynek eredményeként a jelenleginél kevesebb testnevelési óra kerülne be a tanulók tantervébe. Ezt súlyos hibának tekintjük, mivel így a 6-10 éves korosztály egészséges testi fejlődése végveszélybe kerülhet. Figyelmet érdemelnek az ÁNTSZ adatai, melyek arra utalnak, hogy az ifjúság egészségi állapotának javítására irányuló minden eddigi törekvés eredménytelen volt.
A vitás kérdések eldöntése érdekében, hivatkozom arra, hogy néhány nyugat-európai országban milyen a testnevelési órák százalékos aránya a 12-14 éves korosztály tantervében:
| Ausztria | 11 % |
| Franciaország | 11% |
| Portugália | 10 % |
| Norvégia | 10% |
| Spanyolország | 9 % |
| Németország | 9 % |
| Hollandia | 9 % |
| Finnország | 8 % |
| Magyarország | 6 % |
| Forrás: Education at a Glance, 2000. | |
Az OM törvénymódosító törekvésének másik, a szakmai közvélemény elutasítását kiváltó javaslata az, hogy a szakképzett testnevelő tanárok (TF, tanárképző főiskolák) nem taníthatnának testnevelést a közoktatás 1-4. évfolyamain. A törvénymódosító javaslat szerint az említett évfolyamokon csak azok a tanítók taníthatnak testnevelést, akiknek ez irányú szakképzettsége messze elmarad a testnevelő tanárokétól (Kt. 17.§ (7) bekezdés).
Az OM ez utóbbi javaslatának szakmai megalapozatlanságát az alábbiakkal támasztom alá:
Becslések szerint jelenleg a szakképzett testnevelő tanárok 30-50 %-a tanít eredményesen az 1-4. évfolyamokon. Ezt a gyakorlatot az oktatási kormányzat évtizedek óta nem kérdőjelezte meg. A testnevelő tanárok oktató-nevelő munkájával az iskolák, a szülők és a gyerekek egyaránt elégedettek voltak.
A tapasztalat igazolta a gyakorlat helyességét. Hiba lenne most véget vetni ennek!
A szakképzett testnevelő tanárok a tanulmányaik során számos tantárgyban kapnak ismereteket a 6-10. éves korosztály nevelésére vonatkozóan. Ilyen tantárgyak például a pedagógia alapjai, a fejlődéslélektan, a fejlődésélettan, a testnevelés elmélete és módszertana, az egészségtan, a humánbiológia, a mentálhigiéné, a didaktika, a mikro-tanítás, a gyógytestnevelés, a testnevelési játékok, a gyermeksport biológiai alapjai stb., valamint az iskolai tanítási gyakorlatok.
Súlyos következménye lehetne annak, ha a törvényjavaslat elfogadása esetén a testnevelő tanárok óraszámának csökkenése miatt elbocsátásokra kerülne. Ezzel megindulna a szakma “kivonása” az iskolákból.
A fenti hibás törvénymódosító javaslat elfogadása helyett a tanítók szakmai továbbképzését, akkreditált programmal javasoljuk. Egyesületünk a tanítók számára már szervezett ilyen továbbképzést akkreditált programmal.
A testnevelés és sport műveltségtartalmú továbbképzés elvégzése (kb. 150-200 óra) hozzájárulna ahhoz, hogy a tanítók örömmel és a jelenleginél szakszerűbben tartsák meg a testnevelési órákat. Ezen túlmenően, a tanítók testneveléssel kapcsolatos szakmódszertani ismereteinek fokozására több lehetőséget is ismerünk.
Ennek érvényesítése érdekében egyesületünk a képző és továbbképző intézményekkel együttműködve készségesen vállalna szerepet.
A testnevelő tanárok (specialisták) alsó tagozatban történő tanításának helyességét alátámasztandó, egy nyugat-európai példát említek.
Egyik volt tanítványom Angliában (Eastbourne) az elismert St. Andrew’s School magániskolában 5-9 éves gyerekeknek tanít testnevelést. A fiatal kolléga a napokban itthon járt és megajándékozott az iskola prospektusával, amit elsősorban a szülők számára készítenek, hogy bemutassák az iskola nevelési céljait és oktatási módszereit. A díszes kis füzetben ez olvasható:
“Up to the age of nine, children have a Form Teacher (osztálytanító) who teaches them in most subjects and who also undertakes an important pastoral role. During this time, French, Music, PE and Swimming are taught by specialists as part of the curriculum.”
Felmerül a kérdés: ellenségei vagyunk-e önmagunknak?!
Itthon és külföldön is ez egy bevált, preferált formája az oktatásnak. Miért akarják ezt kiiktatni a közoktatásból?
Tisztelt Miniszter Úr!
Befejezésül a 2002-2006. közötti időszakra szóló kormányprogramból idézek:
“1.6. A Kormány támogatja, hogy az általános iskola alsó, majd felső tagozatán is minden tanítási napon legyen testnevelés, illetőleg sport.”
A társadalom azt várja el a tanulóifjúság egészségéért is felelősséget viselő oktatási tárcától, hogy a törvénymódosítás eredményeként olyan tantervi kereteket alakítson ki, amelyek a helyi tantervekbe építve garanciát jelentenek a tanulóifjúság megromlott egészségi állapotának helyreállítására. Ennek pedig a rendszeres és szakszerű tanórai testnevelés a leghatékonyabb és legolcsóbb eszköze. Ezért tisztelettel arra kérem Miniszter Urat, hogy a törvényjavaslat iskolai testnevelést hátrányosan érintő, módosító paragrafusainak visszavonásáról szíveskedjék intézkedni!
Tisztelt Miniszter Úr!
Soraim zárásaként a Miniszterelnöki Hivatalnak “A kormány civil stratégiája” című, viszonylag friss (2002. október 28.) kiadványában foglaltakra hivatkozom:
“A civil társadalom az egyik alap, amelyre a kormány stratégiája épül.”
Bízom abban, hogy az iskolai testnevelésre vonatkozó, jelenlegi formájában számunkra elfogadhatatlan törvénymódosító javaslat – civil szakmai szervezetünk véleményének felhasználásával – úgy módosul, hogy az a társadalmi érdekeket szolgálva képes lesz hozzájárulni a tanulóifjúság megromlott egészségi állapotának helyreállításához és egészséges életre neveléséhez.
A Miniszterelnöki Hivatal kiadványa a továbbiakban a civil szervezetek társadalmi funkciójára a következőképpen utal: “… nélkülözhetetlennek tartja és intézményesíti a kormányzati és a helyi hatalom feletti civil ellenőrzést”.
Valószínűsítem, hogy levelem tartalma meggyőzi Miniszter Urat arról, hogy mi nem felülbírálni, hanem együttműködni és segíteni akarunk. Ennek érdekében örömmel venném, ha a törvénymódosító javaslat általunk kifogásolt részeivel kapcsolatos nézetkülönbségeket a nyilvános vitákat megelőzően szakmai egyeztetés útján tudnánk tisztázni.
Budapest, 2003. január 20.
Válaszát várva, kiváló tisztelettel:
Prof. Istvánfi Csaba
Kapják:
Bakonyi Tibor, az Országgyűlés Ifjúsági és sportbizottság elnöke Dr. Vojnik Mária, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottság elnöke Szabados Tamás, az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottság elnöke Szita Károly, az Országgyűlés Önkormányzati Bizottság elnöke Dr. Jávor András programigazgató, Egészség Évtizede Johan Béla Nemzeti Program Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete elnöke Varga László ügyvivő, Pedagógusok Szakszervezete Fogarasiné Deák Valéria Társadalmi Szervezetek Bizottsága Dr. Loránd Ferenc Országos Köznevelési Tanács Elnöke
JEGYZŐKÖNYV A MAGYAR TESTNEVELŐ TANÁROK ORSZÁGOS EGYESÜLETE (MTTOE) 2002. évi küldött közgyűléséről
A küldött közgyűlés ideje: 2002. december 7. szombat 10.00 óra A küldött közgyűlés helye: Semmelweis Egyetem Budapest, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest XII. Alkotás u. 44. Főépület, Díszterem
A 147fő szavazati jogú küldöttből megjelent 118 fő. (1 sz melléklet).
1) Prof.Dr. Istvánfi Csaba elnök üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte Dr. Jánosi György urat a gyermek-, ifjúsági és sportminisztert, hogy szóljon a közgyűlés résztvevőihez.
2) Dr. Jánosi György miniszter úr megköszönve a meghívást hangsúlyozta, hogy a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületét stratégiai partnernek tartja a minisztériumi fő törekvéseinek megvalósításában, különösen egy egységesebb nemzedék felnevelésében számítva s testnevelők segítéségre. A GYISM tervei között rövidtávú feladatként szerepel, hogy megvalósítsa az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának nemrég hozott határozatát, mely szerint erősíteni kell az iskolai testnevelés szerepét, valamint fokozatosan bővíteni kell a tanórai testnevelés kereteit. Ennek érdekében a minisztérium negyed milliárdos nagyságrendben biztosított forrást a 2003. évi költségvetésében, melyet az iskolai alapversenyek támogatására, a versenyrendezés-, az utazás költségeinek , valamint a felkészítő és kísérő pedagógusok munkadíjára kívánnak fordítani.
3) Ónodi Szabolcs alelnök, a közgyűlést levezető elnök javaslatot tett a közgyűlés tisztségviselőire, valamint a közgyűlés napirendjére, melyet a küldöttek elfogadtak.
Az egészséges életmódra nevelés másik kritikus területe a fiatalok drogfogyasztása. Sajnálattal veszik tudomásul a testnevelő tanárok, hogy ebben a munkában az illetékesek eddig nem számítottak közreműködésükre annak ellenére, hogy ehhez a munkához egyetemi szintű képzésben részesültek tanulmányaik során. Az egyesület ezennel -az érintett hatóságok képviselőinek jelenlétében- felajánlja az együttműködést.
5) Dr. Rigler Endre az MTTOE Felügyelő Bizottság elnökének beszámolója (2.sz. melléklet)
Szlatényi György (Magyar Diáksport Szövetség főtitkára) eredményesnek ítélte az MTTOE-MDSZ között kötött együttműködés megállapodásban foglalt feladatok teljesítését. Ismertette, hogy az MDSZ-ben dolgozó szakemberek 80 %-a egyben MTTOE tag. Tájékoztatást adott a diákolimpiák sportágainak bővítéséről (rövidpályás gyorskorcsolya, tollaslabda, rsg, grundbirkózás) és a bevezetésre kerülő kultúrprogramról. Felkérte az MTTOE elnökét, hogy legyen előadója az áprilisban rendezendő diáksport konferenciának.
Dr. Bihari Ágnes (ÁNTSZ Fővárosi Központ főorvosa) ismertette az ÁNTSZ vizsgálati eredményeit, amely 5350 iskolára terjedt ki. A 63 szempontot tartalmazó vizsgálat szerint csupán az iskolák 13 %-a felelt meg a higiéniai követelményeknek. A testneveléssel kapcsolatos vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy az iskolák 20 %-ában nincs fedett létesítmény a testnevelés tanítására, 50 %-ában nincs lehetőség a tisztálkodásra és 40 %-ában nem megfelelőek a tárgyi feltételek a szabadidőben történő sportolásra. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a tanulók egészségbizonyítványt is kapjanak a tanulmányi értesítőhöz, amiben értékelik az önmagukhoz mért fizikai teljesítőképességüket és egészségi állapotukat.
Dr. Jávor András (Egészség Évtizede Johan Béla Nemzeti Program igazgatója) ismertette a program lényegét, melynek elsőrendű törekvése az ifjúság egészségfejlesztése. Ennek során megkülönböztetett figyelem jut az iskolára. A szakemberek szerint a dohányzás és a mozgáshiány a fő oka az ország lakosságánál tapasztalható elszomorító egészségügyi mutatóknak. A helyzet javításában nélkülözhetetlennek tartja a civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködését. Együttműködési megállapodást javasolt az MTTOE.vel. A helyi programok kidolgozásában és végrehajtásában számít a testnevelő tanárokra. Reményét fejezte ki, hogy az MTTOE lesz az egyik pozitív példa, mint füstmentes egyesület.
Cziráki Péter (Zöld pont képviselője) az Európa Uniós országok népességének sportolási szokásait ismertette. Felhívta a figyelmet a 2004. évi civil sport évére, amely rendkívüli lehetőséget ad az iskolai testnevelésben dolgozó szakemberek számára. Törekvéseik között szerepel a testnevelési és sport szakemberek nemzetközi fórumának rendszeres működtetése, a korszerű és módszertani eljárások népszerűsítése, valamint olyan programok indítása, melyek emelik a testnevelés rangját a tantestületekben. Együttműködési megállapodást javasolt az MTTOE és a Zöld pont között.
Dr. Felvinczi Katalin (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgató) hangsúlyozta, hogy a drogmegelőzés legfontosabb színtere az iskola, ahol minden pedagógus közreműködésére számítanak. A testnevelő tanárok legfontosabb feladatának a mozgás megszerettetését, a rendszeres mozgás feltételeinek biztosítását és szakszerű irányítását tartotta fontosnak. Jelentős változás akkor várható, ha a mozgás okozta örömélmény erősebbé válik a drog által okozott örömélménynél. Tapasztalatok szerint a serdülő kor végén egyre kevesebbet mozognak a fiatalok. Ebben -véleménye szerint- szerepet játszik a testnevelésben tapasztalható teljesítmény centrikusság, ami árt a mozgás szeretetének.
Hangsúlyozta, hogy a drogmegelőzési munkában fontosnak tartják és igénylik a testnevelő tanárok együttműködését.
Bakonyi Tibor (Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottság elnöke) egyetértett az Európai Bizottság “A sport európai éve 2004.” című programhoz a Zöld Pont civil szervezetnek a magyarországi helyzettel megfogalmazott értékelésével. Szükségesnek tartja, hogy a közoktatás jelenlegi keretei között ki kell nyilvánítani, hogy a tanórán kívüli sport nem képes az egészségmegőrzésben neki szánt szerepet betölteni. Csak a kötelezően órarendben állított mozgással érhetünk el eredményeket. A testnevelő tanári szakma reformjának szükségességét hangsúlyozva kiemelte, olyan irányú változatásra van szükség, hogy az iskolai testnevelés és sport legfontosabb célja a sportos egészséges életmód iránti igény megteremtése legyen. Ismertette az általa vezetett bizottság 2002. októberi állásfoglalását, mely szerint a bizottság szorgalmazza a mindennapos tanórai testnevelés törvényi kereteinek szélesítését és az ezzel összefüggő feltételrendszer alkotmányos biztosítását. Mint a fővárosi önkormányzat alpolgármestere kijelentette, hogy jelentős változtatásokat terveznek a főváros testkultúrájában, melyhez kéri az MTTOE és fővárosi szervezetének közreműködését.
Fogarassi Deák Valéria (Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottságának elnöke) példásnak ítélte az egyesület törekvését, mely nemzeti ügyet szolgál. A mindennapos tanórai testnevelés bevezetését rendkívül fontosnak tartja és biztosította az egyesületet, hogy a civil szervezetekkel karöltve minden lehetséges törvényalkotó fórumon támogatni fogja az egyesület törekvését. Jelezte, hogy ettől az évtől a civil szervezetek támogatásáról erre a feladatra létrehozott kuratórium fog dönteni.
Dr. Fehérné dr.Mérey Ildikó (“Józan Élet” Egészség- és Családvédő Országos Szövetség társelnöke) hiányolta, hogy a “Nemzeti stratégiai mozgásprogram” nem szerepel az Egészség Évtizede Johan Béla Nemzeti Programban. Felhívta a figyelmet, hogy az iskolákban törvényileg előírt teljesítménymérés egységes módszerekkel történő végrehajtása nélkül nincs lehetőség annak objektív megítélésére, hogy ifjúságunk fizikai teljesítőképessége hogyan alakul. Szükségesnek tartja, hogy a tanulók egészségügyi lapján szerepeltessék a fizikai teszteredmények adatait.
Béres Sándor (testnevelő tanár MTTOE Nagykanizsai szervezet) kifogásolta, hogy a sporttal foglalkozó média nem értékeli a testnevelő tanárok utánpótlás-nevelésben, és a versenysport élvonalában végzett tevékenységét és eredményeit.
Dr. Istvánfi Csaba ismertette Somhegyi Annamária (Szociális-, Egészségügyi, és Családügyi Minisztérium főtanácsos) és Kiss Éva Zsuzsanna (ÁNTSZ Fővárosi Intézete főorvos) levelét, amelyet a küldött közgyűléshez intézett.
Ónodi Szabolcs (Tolna megyei Testnevelő Tanárok Egyesületének elnöke) hangsúlyozta, hogy a testnevelő tanári munka minőségének javítása, az érdekeltség és a szakmai megújulás érdekében az alábbi intézkedésekre lenne szükség:
- le kell választani a szakmáról a politikát;
- a szakértők és szaktanácsadók az iskolában dolgozzanak nagyobb hatáskörrel;
- az MTTOE által működtetett szakkollégium lássa el szaktanácsadást;
- 7 évenként kapjanak a testnevelők 1 éves alkotói szabadságot továbbképzésre (hospitálás, szaktanácsadás, ösztöndíjas tudományos munka stb.);
- az alkotói szabadságon lévőket a fiatal diplomások helyettesítsék.
- a nyugati országok eredményes módszereinek automatikus átvétele a testkultúra feltételeinek különbözősége miatt veszélyes és ezért nem lenne helyes;
- a feltételek rendelkezésre állnak a Kormány Egészségügyi Programjában való együttműködéshez.
- az MTTOE Fővárosi Szervezetének ügyvezető elnöki tisztségére a Közgyűlés kérje fel Dr. Reigl Mariann Phd. egyetemi docenst, az MTTOE Felügyelő Bizottságának tagját;
- 2003. évben az MTTOE területi és tagszervezetei tartsanak közgyűlést.
9) Kitüntetések átadása
- MTTOE kitüntető oklevelek – Átadó: Dr. Istvánfi Csaba (3. sz. melléklet)
- MTTOE aranyérem kitüntetések – Átadó: Dr. Istvánfi Csaba (4. sz. melléklet)
- Gyermek-, Ifjúsági és Sportminiszter elismerő oklevelei – Átadó: Dr. Jánosi György miniszter. (5 sz. melléklet)
- MOB elnökség elismerő oklevele – Átadó: Medvegy Iván szakmai főmunkatárs (6. sz. melléklet)
- Fair Play Díj – Átadó: Dr. Kamuti Jenő olimpiai bajnok a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke. (7. sz. melléklet)
- Matolay Elek életműdíj – Méltató: Dr. Kovács Etele kuratóriumi elnök, átadó: Dr. Istvánfi Csaba (8. sz. melléklet)
zárszavábanköszönetet mondott a küldötteknek. A közelgő ünnepekre kifejezte jókívánságait és a 2003. évre erőt, egészséget, eredményes munkát kívánt a közgyűlés résztvevőinek. A küldött közgyűlést bezárta.
1.sz. melléklet – Szavazati jogú küldöttek száma
| Szervezet | küldöttek száma |
| Baranya megye és Pécs Város | 5 küldött |
| Békés megyei Testnevelő Tanárok Egyesülete | 5 küldött |
| MTTOE Borsod Abaúj Zemplén Megyei Szervezete | 4 küldött |
| MTTOE Dunaújváros Városi Szervezete | 5 küldött |
| MTTOE Esztergom Városi Szervezete | 3 küldött |
| MTTOE Fejér Megyei Szervezete | 5 küldött |
| MTTOE Főváros I. kerületi Szervezete | 3 küldött |
| MTTOE Győr Városi Szervezete | 6 küldött |
| MTTOE Hajdú Bihar Megyei Szervezete | 3 küldött |
| MTTOE Heves Megyei Szervezete | 6 küldött |
| MTTOE Hódmezővásárhely Városi Szervezete | 1 küldött |
| MTTOE Jászsági Szervezete | 5 küldött |
| MTTOE Jász Nagykun Szolnok Megyei Szervezete | 4 küldött |
| MTTOE Kecskemét Városi Szervezete | 4 küldött |
| MTTOE Keszthely Körzeti Szervezete | 3 küldött |
| MTTOE Kiskunfélegyháza Városi Szervezete | 2 küldött |
| Testnevelő Tanárok Kőbányai Egyesülete | 3 küldött |
| MTTOE Mór Városi Szervezete | 4 küldött |
| MTTOE Nagykanizsa Városi Szervezete | 4 küldött |
| MTTOE Nógrád Megyei Szervezete | 8 küldött |
| Somogy Megyei Testnevelő Tanárok Szövetsége | 6 küldött |
| MTTOE Sopron Városi Szervezete | 3 küldött |
| MTTOE Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Szervezete | 4 küldött |
| MTTOE Százhalombatta Városi Szervezete | - |
| MTTOE Szeged Városi Szervezete | 3 küldött |
| Tolna Megyei Testnevelő Tanárok Egyesülete | 6 küldött |
| Vas Megyei Testnevelő Tanárok Egyesülete | 2 küldött |
| MTTOE Vác és Vonzáskörzeti Szervezete | 3 küldött |
| MTTOE Veszprém Megyei Szervezete | 5 küldött |
| MTTOE Zalaegerszeg Városi Szervezete | 3 küldött |
| Megjelent szavazati jogú küldöttek összesen | 118 fő |
Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete A Felügyelő Bizottság jelentése. Küldött közgyűlés 2002. december 7.
A Felügyelő Bizottság egyetért az elnökség beszámolójával és értékesnek tartja az egyesület két éves tevékenységét. A 12 évvel ezelőtt alakult egyesület az utóbbi két évben következetesen továbbfejlesztette kapcsolatrendszerét, újabb befolyásos együttműködőket sikerült megnyernie a tervezett feladatok sikeres végrehajtásához.
Az eltelt időszakban alakult tagszervezetekkel egyesületünk földrajzilag behálózza az országot, képes mozgósítani a testnevelő tanári társadalmat.
Tovább nőtt az egyesület tekintélye a törvényhozó testületekben, egyre több fórumon igénylik az egyesület véleményét, állásfoglalását.
Céljaink megvalósításában jelentős állomás volt az Ifjúsági és Sportminisztériummal kötött együttműködési megállapodás. Ennek keretében kapott anyagi támogatás jelentősen bővítette az iskolák sportéletét. Reméljük ez az anyagi segítség a jövőben tovább növeli a sportolási alkalmakat az iskolákban.
Legjelentősebb szakmai eredménynek értékelhetjük a mindennapos testnevelés törvényi keretének megteremtésében végzett közreműködésünket. Az általános iskolák 1-4. osztályában törvényileg előírt heti 5 óra órarendi testnevelés most ugyan csupán lehetőség és azt a feladatot adja nekünk, hogy azon kell dolgoznunk, hogy az iskolák döntő többségében meg is valósuljon. Itt meg kell jegyezni, hogy sikeresen vettünk részt abban a munkában, amelynek következtében a 2002. évi közoktatási törvény módosítása során -a tervezettel ellentétben- továbbra is érvényben maradt az 1-4. osztályokra vonatkozó mindennapos testnevelés előírása.
A mondás szerint: “Minden fénynek van árnyéka!” Ez a mi esetünkben is igaz.
Korábban elhangzott, hogy behálózzuk az országot. Ugyanakkor azt is be kell vallani, hogy ez nem érvényes a fővárosban. A Fővárosi Szervezet kényszerpihenője Butor Klára kolléganő, korábbi elnök távozása óta tart. Azóta nincs működő szervezete a több, mint 100 testnevelő tanárnak, akik korábban kitöltötték a belépési nyilatkozatot a Fővárosi szervezetbe. Ezt sürgősen meg kell oldani az egyesület elnökségének.
Az egyesület és a tagszervezetek közötti együttműködésben is van bőven javítani való. Néhány ezekből:
- jó néhány szervezet nem pályázott anyagi támogatásra, mellyel élénkíthette volna a diáksportot működési területén;
- szervezeteink egy része nem vette igénybe az egyesület által biztosított kitüntetési lehetőségeket;
- néhányan “elfelejtettek” közreműködni a közgyűlési beszámoló jelentés elkészítésében, vagyis nem küldtek működésükről információt;
- sajnálatos, hogy a pályázatok pénzügyi elszámolása az esetek többségében nem a meghatározott határidőn belül érkezik és ezzel a minisztérium felé történő elszámolást akadályozza;
- általában javításra szorul a határidők betartása;
- nincsenek kellően kihasználva az elektromos információáramoltatásban rejlő lehetőségek.
A minisztériumi támogatással jelentősen megnövekedtek a gazdálkodással összefüggő feladatok.
A két éves kiadások döntő többségét a pályázatok- és a tagszervezetek működési támogatása tette ki. Jelentős költséget jelentett a testületi ülések alkalmával kifizetett útiköltség térítés, ami két év alatt meghaladta a másfél millió forintot. Ez a tény is indokolja a decentralizáltabb szervezet irányítás fokozását. Az országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságától kapott támogatást számítógép parkunk kiépítésére és folyamatos fejlesztésére fordította az egyesület. A különböző rendezvények költségei, irodaszer, postaköltség, nemzetközi tagsági díj, alkalmi munkadíjak és megbízások szerepelnek a két évet átfogó elszámolásban.
A Felügyelő Bizottság tartalmilag és számszakilag kifogástalannak minősíti a gazdasági vezető által elkészített költségvetési beszámolót. A Bizottság megítélése szerint az egyesület gazdálkodását a megfontoltság a céltudatosság és fegyelmezettség jellemezte. Az áttanulmányozott dokumentumok is ezt igazolják. Reméljük, hogy a Felügyelő Bizottság értékelésével a tagszervezetek is egyetértenek.
Kérem a tagtársakat, hogy javaslataikkal, kezdeményezéseikkel segítsék továbbra is az egyesület munkáját.
Megtisztelő bizalmukat -amely révén a Felügyelő Bizottságban dolgozhattak- ezúton is megköszönöm, s egyben kérem a beszámolókhoz jóváhagyó egyetértésüket.
A közelgő ünnepekre tekintettel Önöknek és családjuknak minden jót kívánok!
A MagyarTestnevelő Tanárok Országos Egyesülete intéző bizottsága és a tagszervezetek elnökségeinek javaslata alapján a tanulóifjúság testnevelésében és sportjában végzett kiemelkedő munkásságáért
MTTOE aranyérem
kitüntetésben részesültek a következő testnevelő tanárok
Pap Dezső – Baranya megye – Pécs város, Prohászka Zsolt – Békés megye, Szigeti István – Békés megye, Lőrincz Béla – Borsod-Abaúj-Zemplén megye,Takács Zoltán – Budapest I.kerület, Gózon Gyula – Budapest I. kerület, †Nyulasi Sándor – Dunaújváros, Liszi Ferenc Dunaújváros,Pokrovenszki László – Fejér megye, Dr. Király Tibor – Győr város, Vén Lajos – Győr város, Deme Ferenc – Hajdú Bihar megye, Angyal Péter – Heves megye, Szöginé Kotormán Zsuzsa – Hódmezővásárhely város, Gados Gyuláné – Jász – Nagykun – Szolnok megye, Probojáczné Túri Éva – Kecskemét, Bujáki Tibor – Keszthely terület, Muszatics László igazgató- Keszthely terület, Mayer Erika – Kiskunfélegyháza, Széles István – Kőbánya, Németh Judit – Kőbánya, Molnár István – Mór, Kalmár Ibolya – Nógrád megye, Gölt János – Somogy megye, Nyikos Tivadar – -Sopron, Remenyik Imréné – Sopron, Varga János – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Harcsa Zoltán – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Fekete Józsefné - Szeged, Fazekas Gáspár – Tolna megye, Magyariné Oroszi Zsuzsanna – Vác, Mozsdényi József – Veszprém megye, Csiszár Attila – Zalaegerszeg
A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete a tagszervezetek elnökségeinek javaslata alapján a tanulóifjúság testnevelésében és sportjában végzett kiemelkedő munkásságáért
Elismerő Oklevéllel
tüntette ki a következő testnevelő tanárokat
Erdeiné Békési Valéria – Baranya megye – Pécs város, Lépold Endréné – Baranya megye – Pécs város, Perényi Csilla – Főváros I.kerület, Mosonyi Jánosné - Főváros I.kerület, Ruffing Péter – Dunaújváros,Kréter Béláné – Dunaújváros, Csörgöl Lajos – Fejér megye, Őze László – Fejér megye, Birtók Judit – Hajdú Bihar megye, Szombathy András – Hajdú Bihar megye, Sóskúti Péter – Heves megye, Tarsoly Imre – Heves megye, Dajkáné Szűk Beáta – Jász-Nagykun-Szolnok megye, Bagyinszki Géza – Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nagy Balázs – Kőbánya, Zvara Emil – Kőbánya, Skrobák László – Mór, Szabó Zsolt – Nógrád megye, Tillmann Rezső – Nógrád megye, Illés Istvánné – Somogy megye, Szijjártó Miklós – Somogy megye, Polczer Alida – Sopron, Székely Csaba – Sopron, Serer Tamás – Tolna megye, Schneider Géza – Tolna megye, Vargáné Zsadányi Éva – Vác, Tribel András – Veszprém megye, , Bozó Tamás – Zalaegerszeg, Csapó Béla – Zalaegerszeg, Rozmán Sándor – Zalaegerszeg
A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vezetője a Magyar Testnevelő Tanárok Egyesülete elnökének felterjesztése alapján elismerő oklevéllel tünteti ki azokat a területi szervezetek vezetőit, akik kiemelkedő munkát végeztek az iskolai testnevelésben és diáksportban, a versenysport utánpótlás-nevelésében, valamint sportrendezvények szervezésében.
A GySIM Elismerő Oklevelét kapták:
Fejér megyéből: Magony Tamás testnevelő tanár, a Fejér megyei Szervezet titkára Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:Nagy Györgyné testnevelő tanárnő, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szervezet elnöke Kiskunfélegyháza városból: Nikolicsné Szabó Erika testnevelő tanárnő, a Kiskunfélegyházi Szervezet elnöke Mór városból: Nagy István testnevelő tanár, a Móri Szervezet elnöke Százhalombatta városból: P.Balogh Éva testnevelő tanárnő, a Százhalombattai szervezet elnöke Vác városból: Szikora Gyulatestnevelő tanár, a Váci Szervezet elnöke
A Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége a Magyar Testnevelő Tanárok Egyesülete elnökének felterjesztésére elismerésben részesíti azokat a területi szervezetek vezetőit, akik az iskolai testnevelésben és diáksportban, valamint az olimpiai mozgalom terjesztésében kiemelkedő munkát végeztek.
A MOB Elnökség Elismerő Oklevelét kapta:
Baranya megyei és Pécs városi Szervezet elnöke: Fenyves Alajos Dunaújváros Városi Szervezet elnöke: Horváth Lászlóné A Jászsági Szervezet elnöke: Sebőkné dr. Lóczi Márta A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezet elnöke: Máté János Szeged Városi Szervezet elnöke: Szabó József Veszprém megyei Szervezet elnöke: Bácskai Sándor Zalaegerszeg Városi Szervezet elnöke: Kovács Zsuzsanna
Az MTTOE a tagszervezetek felterjesztése alapján 3 pályázatot nyújtott be a Fair Play Bizottsághoz a 2002. évi Fair Play díjra. Az illetékes Bizottság valamennyi pályázatot elfogadta.
Fair Play díjban részesültek 2002. évben
Demeter Antal testnevelő tanár, a Szervátius Jenő Általános Iskola igazgatója, az Iskolai Síoktatók Egyesületének elnökhelyettese.
Indoklás: Testnevelő tanárként és iskolaigazgatóként eltökélt híve az egészséges életmód terjesztésének. A Főváros X. kerületében, Kőbányán hosszú idő óta példamutatóan és kiemelkedően támogatja a testnevelést tanító pedagógusokat és az iskolai testnevelés érdekeit. Vezetői magatartásával jelentős szerepet játszik a sport tisztaságának a Fair Play szellemének megőrzésében.
Őze László, a szabadbattyáni Általános Iskola testnevelő tanára
Indoklás: A Szondi apródjai elnevezésű országos verseny döntőjén tanusitott önzetlen és sportszerű magatartásának eredményeként, a versenybíróság a kihirdetett téves eredményeket visszavonta és a valóságnak megfelelő sorrendet hirdetett ki. Őze László tanár úrnak köszönhető, hogy az országos versenyen valóságnak megfelelő sorrend alakult ki, így a sporttalálkozó sportszerű keretek között fejeződhetett be.
Bokodi Balázs, a Hunyadi Diák Sport és Kulturális Egyesület sportolója
Indoklás: Bokodi Balázs saját győzelmi esélyeit önzetlenül feláldozva segítette győzelemre klubtársát a Debrecenben rendezett felnőtt atlétikai bajnokságon.
A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete 2002. évben kimagasló testnevelő tanári munkásságáért
Matolay Elek Életműdíjjal tünteti ki
dr. Lindner Ernőnét (szül: Gecső Zsuzsát)
1915 május25-én, Budapesten született. Örömmel látjuk, hogy ezt a szép életkort jó erőben, egészségben, kiváló fizikai és szellemi kondícióban érte meg.Elemi iskoláinak első 4 évét a budapesti angolkisasszonyoknál majd az ausztriai Szent Pöltenben végezte, ahol már szinte a gyermekkorban magas fokú német nyelvtudásra tett szert.Középiskolai tanulmányait kitűnő érettségi bizonyítvánnyal a Budapesti Állami Mária Terézia Gimnáziumban fejezte be.
Kezdetben gyermekorvos szeretett volna lenni, de a mozgás és a sport szeretete a TF felé irányította. Az 1934-35. tanévben sikeres felvételi vizsga után kezdte meg tanulmányait a TF-en.
A TF-re való bekerülés már abban az időben sem volt könnyű, mivel akkor évfolyamonként csak 20 fiút és 20 leányt vettek fel. Szorgalma és jó szervezőkészsége elismeréseként negyedéves korában megválasztották a TFSC diák tanárelnökének. A TF-s tanulmányait kitűnő eredménnyel zárta és 1938. június 11-én átvette a középiskolai testnevelő tanári diplomáját.
Kiváló minősítésű diplomájának elismeréseként a főiskola vezetőinek javaslatára a Villányi úti Szent Margit Gimnáziumban, mint óraadó tanár kezdhette meg testnevelő tanári tevékenységét. Az iskolában német nyelvű tagozat is működött, ahol a testnevelési órákat német nyelven vezette.
Az 1938/39-es tanévtől azért, hogy a heti kötelező óraszámot elérje a Brunszvik Teréz Óvónőképzőben is tanított testnevelést, ahol nevelőtanári feladatokat is ellátott.
Munkájának elismeréseként 1939. szeptemberétől kinevezett tanár lett a Szent Margit Gimnáziumban és ettől kezdve vezető tanárként irányította a TF hallgatók tanítási gyakorlatait is. Az 1949-es évektől az egyházi irányítás alatt működő iskolákat államosították, az egyházi rendeket feloszlatták. A Gimnázium nevét Martos Flóra névre változtatták. Az ott tanító nővéreket elbocsátották.A vezető tanári feladatkörben végzett kiemelkedő munkásságáért meghívást kapott 1951-ben a TF Testnevelés elmélet tanszékére, ahol a tanítási gyakorlatok megszervezését és irányítását végezte.Több, mint egy évtizedes oktatási-nevelési tapasztalatait, német, angol, olasz és francia nyelvtudását tovább gazdagította a fejlettebb európai országok tanárképzésére vonatkozó ismeretek tanulmányozásával.
Ezt a szépen ívelő testnevelő tanári pályafutást törte meg az 1956-os forradalmat követő tisztogatás. 1958-ban azzal az indokkal távolították el a TF-ről, hogy egyénisége alkalmatlan a leendő pedagógusok marxista-leninista szellemben történő nevelésére.
A TF-et elhagyva Budakeszin a Budai Nagy Antal Gimnáziumban sikerült elhelyezkednie, ahonnan 1972-ben a tanév végén vonult nyugdíjba. Ezután 7 évig óraadóként tanított.
A hazánkban 1989-ben lezajlott politikai rendszerváltás után először a TF-en, majd a Városházán megtartott központi állami ünnepségen rehabilitálták és átvette az alábbi szövegű emléklapot: ” Nemzet sorsát és történelmét formáló nehéz időkben tanúsított példamutató helytállásáért”.Szakmai rehabilitációját megerősítve a TF Egyetemi Tanácsa 1991. március 1-i hatállyal címzetes egyetemi tanári címet adományozott részére.
Dr. Lindner Ernőné, Zsuzsa néni a testnevelő tanári pályát mindvégig hivatásnak tekintette és hosszú pályafutása során az ismeretek átadásán túl tanítványait gyermekszeretetre és az emberi értékek megbecsülésére nevelte. Tanítványai közül 15-en választották hivatásul a testnevelő tanári pályát, közöttük saját leánya is. Zsuzsa néni gazdag életútját meleg családi szeretetben töltötte. 1944-ben ment férjhez. Öt gyermeke és 15 unokája van, akiknek a gondozásában, nevelésében ma is aktívan vesz részt. Az egyik kis unokáját például latinra tanítja. Szakmájától a mai napig nem vált meg. Alma Máterében, az öregdiákok megalakították a Budai Margitosok Baráti Köre elnevezésű civil szervezetet, amely elsősorban karitatív tevékenységet folytat. Ilyen irányú munkájának elismeréseként, valamint iskolája hagyományainak ápolásáért, a “Margitos szellem megőrzéséért” II. János pápa nevére szóló elismerésben részesítette.
Ma 88. életévében testnevelő tanárként is aktív. Iskolája öreg diákjainak és a baráti kör tagjainak hetente “szeretet tornaóra” elnevezéssel kondicionáló foglalkozást tart. Kívánjuk, hogy tegye ezt jó egészségben minél tovább.
Isten éltesse Zsuzsi nénit még sokáig!
Fogadja egyesületünk legmagasabb kitüntetését a Matolay Elek életműdíjat, mint a testnevelő tanári társadalom elismerését és nagyra becsülését, melyet nagy-nagy szeretettel adunk át.
A hangfelvétel alapján szerkesztette: Gyenge József MTTOE titkár Jóváhagyta: Dr. Istvánfi Csaba elnök
